Bakonynána és környéke
A Kuckó Vendégház a Bakony szívében, kirándulásra, felfedezésre csábító vidéken várja vendégeit. Az alábbiakban összegyűjtöttük a környék legszebb és legérdekesebb látnivalóit – váraktól szurdokvölgyeken át apátságokig – hogy pihenésed mellé feledhetetlen kirándulásokat is tervezhess.
Bakonynána
Tájház
Bakonynána egyik ékessége a Tájház/Heimatmuseum, közvetlen a templom és a kálvária szomszédságában várja a látogatókat.
A Tájház megálmodója a bakonynánai Német Nemzetiségi Önkormányzat volt. Az 1998-ban létrejött Helytörténeti kiállítás anyagának 2014-től az Alkotmány utca 17. szám alatt felújított középparaszti épület ad otthont. Ezzel megérdemelt helyére került a gyűjtemény. Az épület tulajdonosa és gondozója a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület. Az öt kiállítótérben a sváb lakosságra jellemző XIX. század végi és XX. század első feléből származó, helyben gyűjtött bútorok mellett a kor használati tárgyai, iparos és paraszti munkaeszközök láthatók. A lakórész három enteriőrjében kiállított tárgyak hűen tükrözik a német lakosság díszítési szokásait is. Az Északi-Bakonyra jellemző puritán felsőruházat mellett számos, gazdagon díszített lyukhímzésű alsónemű és lakástextil gazdagítja a kiállítást. Büszkeségük a Leventezászló és egy zenélő kép. Német, magyar és sváb nyelven olvashatók a tárgyak nevei. A látogató a vezetés révén is betekintést nyerhet a régmúlt idők szokásaiba és bőséges ismeretekkel távozhat.
A kiállítás előzetes jelentkezés alapján látogatható!
+36 30 939 4767
+36 30 528 8610
Csak hivatali időben: +36 88 587-320
Római fürdő
A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.
A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban.
A vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen a Savanyó Jóska-barlang 12 m hosszú, 2 m magas járatához kapaszkodhatunk fel.
A Római fürdőt legegyszerűbben Bakonynána felől közelíthetjük meg, a falu végétől Tés felé indulva a második kanyarnál balra egy murvás út visz a Gaja déli partjával párhuzamosan kanyarogva a vízesés felé leágazó gyalogúthoz. Ezt az utat K + jelzés követi. De érdemesebb a szebbik úton, az Országos Kéktúra útvonalán menni. A Kéktúrára úgyszintén Bakonynána déli végén, a tési műútnál csatlakozhatunk rá, a XIX. századi eredetű egykori fűrészmalom, a ma vendégházként funkcionáló Prém-malom bájos kis épülete mellett vezet el az út, majd egy kis gyaloghídon átkelve a Gaja feletti hegyoldalba vágott úton, az egyre vadregényesebbé és szűkebbé váló völgyben érjük el a Római fürdő előtti nagy tisztást az erdei pihenőhellyel. A szalonnasütőhelytől a patak partján vezet az út a Római fürdő sziklaszorosához.
Az út hossza Bakonynánától: 2 km
Vadalmás-forrás
A Vadalmás-forrás közvetlenül a Gaja-patak mellett, a Bakony egyik legismertebb szurdokától – a Római-fürdőtől – csupán néhány száz méterre fakad.
A forrás körül egy rendkívül jól kiépített pihenőhelyet találunk asztalokkal, padokkal, több esőbeállóval és tűzrakóhelyekkel. Kiváló helyszíne lehet ez a hely egy bográcsozásnak, vagy szalonnasütésnek akár nagyobb társaságok számára is.
Megközelítés
Autóval: Bakonynána Felsőpere felőli végénél, a bal oldalon található parkolóban lehet lerakni az autót. Innen gyalog az Országos Kéktúra útvonalán elindulva keleti irányban, a Római-fürdő után a Kék Kör jelzés felé letérve juthatunk el a forráshoz.
Gyalog: Bakonynána felől az Országos Kéktúra útvonalán elindulva keleti irányban, a Római-fürdő után a Kék Kör jelzés felé letérve juthatunk el a forráshoz.
Szentkút
A 600 éves Szentkút a Bakony leglátogatottabb búcsújáróhelye. Csodatévő és gyógyító hatásáról számtalan feljegyzés ismert, jelenleg vizét a helyi vízmű hasznosítja, így víz vételére ne számítsunk. A Szentkút kápolnája gr. Zichy István adományából 1837-ben épült, bejárata felett a család címere látható. A barokk-rokokó stílusú kápolna belső boltozatán és oldalfalain festmények láthatók. Az épület mellett egy szabadtéri szembemiséző oltár, egy feszület, egy szép, modern, hófehér mészkő Mária-szobor látható. A Kálvária vörös terméskő stációi egy hangulatos fenyvesnyiladékban sorakoznak.
Jásd
Jásdi Bodzaház és Tájház
A jásdi Tájház a 18. század végén épült, egykor fogadóként funkcionáló és eredetileg a Zichy család tulajdonát képező épületben került kialakításra.
Az úgynevezett Kottyán ház 2015-ben alakult tájházzá, az itt bemutatott tárgyakat a helyi lakosok gyűjtötték. Az épület konyhájában működő kemence és csikókályha is található, így időnként gasztronómiai programok helyszínéül is szolgál.
A szomszédban található 250 éves gazdasági épület falai közé 2020-ban épült a Bodzaház interaktív kiállítóhely, turisztikai információs pont és közösségi tér. A „Jásdiak a bodzások” jelmondatra építve a Bodzaházban egy minden korosztály számára izgalmas, interaktív kiállításon keresztül mutatják be a bodza feldolgozásának és fogyasztásának régmúltba visszanyúló, helyi hagyományait.
Csetény
Holitscher-kastély és Látogatóközpont
Ez a műemlékjellegű, egykoron barokk stílusban pompázó, többszörösen átépített, felújított kastély a település egyik nagy büszkesége.
Látogatói betekintést nyerhetnek Csetény értékeibe, a kastély és a kápolna történetébe, valamint számos izgalmas és sokszínű kiállítással találkozhatnak.
Megtekinthető Simon Mária Veronika Holló László-díjas festőművész állandó kiállítása és borral festett képei, a múlt hangulatát idéző emlékszoba, egy különleges fotósorozat az 1910-es évekből, továbbá helyi amatőr művészek bemutatkozása: kreatív, fémhulladékból készült szobrok.
Zirc
Zirci Ciszterci Apátság Bazilika
Magyarország egyik legszebb barokk templomépítménye.
Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg.
A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. A templom büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható.
Természetesen nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, s egyben Zirc városának plébániatemploma is.
Ciszterci Apátság Arborétum
A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. Minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt.
Tavasszal a halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa, nyáron a zöld ezernyi árnyalata, a hársfák zsongító illata, a Cuha-patak csobogása, ősszel a melegbarna-sárga színpompa, télen az ágakat belepő hótakaró, zúzmara varázsolja mintegy mesevilágba a látogatót.
A 20 hektáron fekvő, angolkertnek is nevezett „fás-kert” alapítása a 18. század második felére tehető, ahol gyönyörű természeti környezetben gyakorta találkozhatunk a Bakonyra jellemző bogár- és rovarvilág képviselőivel, ráadásképp előfordulhat, hogy őzek, mókusok kísérik kerti sétánkat.
Ciszterci Apátság Műemlékkönyvtár
Már a középkori monostorban is létezett könyvtár, ahol 100 kódexet őriztek. Erről nem maradt fenn semmilyen forrás, mert a kezdeti virágzás után az apátság a török korban elnéptelenedett. A 18. század elején az újraalapító német szerzetesek hozták magukkal a mai könyvállomány első darabjait. A ciszterciek felvállalta közoktatási feladatok bővítést igényeltek. Így épült meg először a szerzetesi teremkönyvtár, ahol a 19. század végére már 45 ezer könyv sorakozott a polcokon, ami mára 65 ezer kötetre gyarapodott. A tárlókban a legszebb könyvek vannak kiállítva.
MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum
Az 1972 óta működő múzeum témája a Bakony vidékének természettudományos bemutatása.
A látogató megismerkedhet a Bakony vidékének élővilágával – a rovaroktól, a hüllőkön és halakon át egészen a nagytestű emlősökig –, az egykor itt élt állatokkal és a Kárpát-medence ásványaival is. A múzeum büszkesége a két teljes mamut csontváz, amelyeket Tonna és Mázsa névre kereszteltek el. Mielőtt túrázni indulsz a Bakony hegyei és völgyei közé, látogass el a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumába, így megtudhatod milyen állatokkal és kőzetekkel találkozhatsz majd az utad során! A kiállítás az apátság épületében található.
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház
A Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház az 1766-ban épült, barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, hiszen a védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal (1819–1858) munkássága köré szerveződik.
Az első szinten Reguly élettörténete elevenedik meg változatos grafikai, informatikai és installációs elemek, játékok segítségével. A felső szint az Urál hegység feltérképezésével kapcsolatos eredményeit, továbbá az urali népek nyelvét és hiedelemvilágát, szokásait, életmódját hozza szó szerint testközelbe.
Az épületegyüttesben helyet kapott a Népi Kézműves Alkotóház is, ahol a kialakított népi kismesterség-műhelyekben „Műhelytitkok” címmel állandó kiállítás nyílt a bakonyi mesterségekről. Bemutató foglalkozások mellett az egyes mesterségek – fazekas, szövő, mézeskalács, gyertya, nemez, bőr, csuhé, kovács, kosárfonó – kipróbálására, elsajátítására is lehetőség nyílik a bejelentkező családok, csoportok számára.
Szépalmapuszta
Szépalmapuszta – az Esterházy család egykori ménesbirtoka – a Magas-Bakony erdőségeiben, a Kőris-hegy szomszédságában található. Kanyargós erdei út vezet fel ide Zircről. A Hotel Szépalma a Bakony különleges szállodája arborétummal. Falain belül és kívül visszafogott elegancia jellemzi. A hely által kínált mozgásformák a kerékpározás és a gyalogtúrák a Bakony gyönyörű erdeiben. Az 1955 óta megyei védettség alatt álló arborétum szeretettel gondozott növényei teszik különlegessé Szépalmát.
Olaszfalu
Eperjes-hegyi tanösvény
A 82 hektáros Eperjes-hegyi tanösvény 4,5 km hosszú, kb. 150 m szintkülönbséget leküzdő, jelzett faoszlopokkal jelölt megállókkal.
Olaszfaluban a busz végállomásánál nyíló Major utca végén van a tanösvény „indító” táblája, s két autóparkoló. Innen a következő nevezetességeken át vezet az út: Kőkapu – Ördöglik – Eperjes sziklafal – Majális-rét – Földtani feltárások – Idős vadcseresznyefák – Eperjes sziklafal – Eperjes-tető, kilátóhely – Zsomboly – Kőfaragások – Mészégető.
A mészkőbányászatnak állít emléket az elkészült tájrendezés. Az egykori erdők nagy részének kiírtása, a szelektív fakitermelés, a legeltetés és a kaszálás mellett a hegyen hosszú ideig folytatott kőbányászat a legjelentősebb emberi hatás. Az itt fejtett mészkőfajta rétegfelszíne is látható a tanösvényen, sok apró kagyló kimállott teknőtöredékével.
A tanösvényen információs táblák is segítik a túrázókat, pihenőhelyek, asztalok és padok szolgálják a kikapcsolódást.
A tanösvény időutazást is kínál: az út mentén a hegyet felépítő triász, jura és kréta időszaki mészkőfajták bukkannak a felszínre, a megállóhelyek a képződési időt is jelzik. Az út mentén, akár az Eperjes nagy részén, kiemelkedő tájképi és botanikai értékű szépséges fa matuzsálemek, az egykori erdős vegetáció maradványai láthatók. Leggyakoribb a bükk, mellette többek közt gyertyán, juhar- és tölgy-félék egyedeit hagyták meg.
Eplény
Ámos-hegyi tanösvény
Eplényt a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő teszi egész évben vonzóvá. A tanösvény teljes hossza 7700 m, két egymástól függetlenül is végigjárható 3590 m illetve 4180 m hosszúságú körutat tartalmaz. A sétaút mellett elhelyezett padok pihenést, a sípálya parkolójában és a sportpályánál kialakított pihenőhely kultúrált szabadidő eltöltést tesznek lehetővé (szalonnasütés, stb.). A környező táj panorámájában 8 m magas kilátóból gyönyörködhetnek a látogatók.
Eplényi Libegő
Télen síliftként, nyáron libegőként üzemel az Audi E-tron 4 üléses felvonó, ami 20–25 perc alatt juttat fel a hegy tetejére nyáron.
A hegytetőn az Ámos-hegyi kilátó vár, ahonnan ha tiszta az idő a Balatonig is ellátni. Minden korosztálynak kitűnő szórakozást nyújt a libegő, melyről csodás kilátás nyílik a környező tájra.
Tés
Tési szélmalmok és kovácsműhely
A Bakony egyik legmagasabban fekvő településén, Tésen szinte mindig fúj a szél. Ezen okból kifolyólag épült 1840-ben a Helt-féle, 1924-ben pedig az Ozi-féle szélmalom.
A Dunántúlon ritkaságnak számító szélmalmok mindegyike ipartörténeti műemlék. Mindkét malom úgynevezett holland típusú szélmalom, ami azt jelenti, hogy törzsük kőből készült, hatvitorlás szárnnyal rendelkeznek és tetőszerkezetük forog – így mindig szélirányba lehet állítani a lapátokat. A két malom közül a nagyobbik, Helt-féle szélmalom ma is működőképes.
A szélmalmokat a Táncsics utca 20. szám alatt lehet megtekinteni, ahol az udvarban egy eredeti állapotú régi kovácsműhely is várja a látogatókat.
Csesznek
Cseszneki vár
A kiemelkedő sziklaszirten magasodó pazar szépségű cseszneki vár a Bakony leglátványosabb várromja, kedvelt turista látványosság, az ország legszebb kirándulóhelyei közé tartozik.
Kőmosó-szurdok
A Kőmosó-szurdok egy viszonylag rövid, de annál látványosabb szurdokvölgy a Cseszneki vártól csupán egy kőhajításnyira.
A vár alatti völgyben csordogáló kis patakocska csodás formákat alakított ki a sziklákból. A zúgók alatt kis medencék jöttek létre, amelyeket a szóbeszéd szerint a törökök egykor fürdőnek használtak. A völgyet övező sziklafalakban több barlang, sziklaüreg is található és itt építették ki az ország egyik legelső sziklamászó vasalt útját (via ferrata) is. A patak ma már csak esős, csapadékos időben csordogál és bár a szurdok száraz időben is csodálatos látványt nyújt, azért mégiscsak akkor a legvarázslatosabb, amikor a medencék közötti kis vízesések csobogása visszhangzik a sziklafalak között.
Bakonyszentlászló
Cuha-völgyi pihenőpark és Erdei tanösvény
A Magas-Bakony talán egyik legkedveltebb kirándulóhelye a távolabbról, ill. közelebbről érkező turistáknak. A természet alkotta és a tudatos infrastrukturális fejlesztések összehangolásának köszönhetően a tájegység egyik gyöngyszemévé vált a Cuha-völgyi kirándulóerdő és Tanösvény.
Közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető helyen, Vinye és Porva – Csesznek vasúti megállóhelyek között található, a környék nagyobb városaitól (Győr, Pápa, Zirc) könnyen elérhető távolságra (max.: 40 km).
A technika és természet harmóniájának szép példája a Cuha-völgyi millenniumi vasút és völgyhíd, amely az ország egyik legszebb vasútvonala, kezdeményezték is az ipari műemlékké nyilvánítását.
Likas-kő
A Tönkölös-hegy oldalában, a Cser-árok folytatásában a KÉK jelzés vezet fel bennünket egy erősen emelkedő szekérúton a Likas-kő dolomitsziklában képződött, apró üregéhez.
Régészeti kutatások során a barlangból 3 rétegből kerültek elő leletek, amelyek azt bizonyítják, hogy azt már a középkor embere is gyakran felkereste. A szikla belsejében az idők során a víz folyosószerű üregeket vájt ki, amelyek több kijárattal, néhány méteres, többszörösen elágazó alagútrendszert alkotnak.
Bakonybél
Pannon Csillagda
Bakonybélben található hazánk egyik legjobban felszerelt csillagászati ismeretterjesztő központja, ahol csillagászattörténeti kiállítás, planetárium és távcsőpark várja a látogatókat, sőt egy 3D-filmet is láthatunk a Marsról.
A kiállítás 400 négyzetméteren mutatja be a csillagászat történetét a kezdetektől egészen napjainkig. Láthatjuk, hogyan fejlődtek a távcsövek és a csillagászati navigáció, megismerkedhetünk a meteoritok világával, s bepillantást nyerhetünk Galilei és Newton munkásságába. A kiállítás bemutatja a legizgalmasabb űrexpedíciókat, például a Holdraszállást, az Apollo-programokat vagy a Mars-kutatást, és közelről vizsgálhatunk meg egy igazi szkafandert, pilótaülést és Mars-űrszondát is.
A Pannon Csillagda az első Ultra HD felbontású digitális planetárium Közép-Európában. A 8 m átmérőjű kupolára vetített IMAX-filmeket döntött háttámlás moziszékből élvezhetjük. Az obszervatóriumban tudományos igényű távcsőpark gondoskodik arról, hogy az érdeklődők közelebbről szemügyre vehessék az égboltot.
Szent Mauríciusz Monostor
A bakonybéli monostort I. (Szent) István király alapította 1018-ban. A közeli Szent-kút környékén remetéskedett – a felesége révén a királlyal is rokonságban álló – Szent Günther, akihez 1023-ban a korábban a király fiát, Imre herceget nevelő Szent-Gellért is csatlakozott.
A monostor az Árpád-házi uralkodók idejében különösen gazdag volt, de később fokozatosan elvesztette birtokait. A török uralom idején a falu és a monostor is teljesen elnéptelenedett. 1720-ban kezdődött a település újratelepítése, amelyet a Pannonhalmi Apát irányított. A ma is látható barokk stílusú monostor 1754-re készült el.
A monostorban élő bencés szerzetesek ma gyógynövénykertet és gyümölcsöst tartanak fent, a termésből pedig teát, lekvárt és egyebek mellett szörpöt is készítenek, amelyeket saját ajándékboltjukban értékesítenek.
Hubertlaki-tó, a bakonyi Gyilkos-tó
A Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a Gyilkos-tó. Az utóbbi elnevezést a híres erdélyi tóról kapta, a víztükörből kiálló facsonkok látványa okán. Az utóbbi időben igen népszerűvé vált tavacskát legkönnyebben Gerencepusztáról közelíthetjük meg, könnyű, rövid túrával, mely kiváló családi kirándulás minimális szintkülönbséggel, jól jelzett turistautakkal, tanösvénnyel, fenséges bükkszálerdővel, kulturált pihenőhelyekkel, és főleg a bakonyi Gyilkos-tó mesés látványával.
Pápa
Esterházy-kastély
Az Esterházy-kastély Pápán, a városközpontban, a Fő téren, a Nagytemplom mögött található. Az épület eredetileg az Esterházy család rezidenciájaként szolgált, és a barokk építészet egyik legszebb példája Magyarországon. A barokk kastély és az egykori erődítményrendszer fontos szerepet töltött be a város történelmében, fejlődésében. Megújulva ismételten kiemelt idegenforgalmi vonzerőt ad a városnak.
Várkertfürdő
A Termálfürdő külső és belső medencéi és sokszínű attrakciói egész évben kikapcsolódást, feltöltődést és gyógyulást kínálnak. A pihenésre, feltöltődésre vágyók, valamint a gyógyulás céljából érkező vendégeink ugyanúgy megtalálják a számításaikat, mint a gyermekkel érkező családok.
Kékfestő múzeum
Magyarország egyetlen kékfestő múzeuma és az európai szinten egyedülálló ipartörténeti emléke bemutatja a kékfestés teljes munkafolyamatát.